Asztácium
Az asztácium a periódusos rendszer 7.A főcsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja. Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie és E. Segre a Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem (neve is erre utal, görög asztatosz instabil) gyorsan bomlik, a számítások szerint 1 köbkilométer földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található. Az 210At felezési ideje 8,1 óra. Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.
Előfordulás & Élettani hatások
Részecskenyalábok relatív szórásának vizsgálatára használható. A pajzsmirigyben rakódhat le, a jód helyett. A radioaktivitása miatt veszélyes. A bioszférában csekély mennyiségben fordul elő, ezért általában kockázatot nem jelent.- Angol név: astatine
- Vegyjel: AT
- Rendszám: 85
- Relatív atomtömeg: 209.99
- Sűrűség: Ismeretlen
- Szín: Fémes
- Szag: Szagtalan
- Olvadáspont: 302 C°
- Forráspont: 337 C°
- Fajhő: Ismeretlen
- Elektronszerkezet: [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5
- Elektronpályák: 6
- Vegyértékelektronok: 85
- Oxidációs szám: ±1,3,5,7
- Elektronegativitás: 2.2
- Ionizációs energia: 920 kJ/mol
- Van Der Waals sugár: -
- Kovalens sugár: 145 pm C°
- Atomsugár: 230 pm C°
- Jell. oxidációs számok: ±1,3,5,7
- Hővezetőképesség: 1,7 W/mK
- Elektromos vez. képesség: -
- Felezési idő: 210At - 8,1 óra
- Izotópok tömegszáma: -
- Izotópok gyakorisága: 210At - 100%