Bór

A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele B, rendszáma 5. Régies magyar elnevezése a bórany. Mivel a csillagok nukleoszintézise során nem, kizárólag a kozmikus sugárzás általi spalláció (=felhasadás) révén keletkezik, a bór ritka elem a Naprendszerben és a földkéregben egyaránt. A Földön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei, a borát ásványok vízoldhatósága révén koncentrálódik. Ezeket sókőzetek (evaporitok) formájában - mint például bórax és kernit - ipari méretekben bányásszák.

Előfordulás & Élettani hatások

Iparban A bór szükséges az élethez. Egyetlen bórtartalmú antibiotikum létezik a boromycin (Streptomyces baktériumban fedezték fel). Növények számára nélkülözhetetlen a sejtfalak felépítésében. Állatoknál, a patkányok egészségéhez szükséges. Minden növényből készí
  • Angol név: boron
  • Vegyjel: B
  • Rendszám: 5
  • Relatív atomtömeg: 10.81
  • Sűrűség: 2,34 g/cm3
  • Szín: Barnásfekete, fekete
  • Szag: Szagtalan
  • Olvadáspont: 2076 C°
  • Forráspont: 3927 C°
  • Fajhő: 1030 J/kgK
  • Elektronszerkezet: [He] 2s2 2p1
  • Elektronpályák: 2
  • Vegyértékelektronok: 5
  • Oxidációs szám: 3
  • Elektronegativitás: 2
  • Ionizációs energia: 800,5 kJ/mol
  • Van Der Waals sugár: 192 pm
  • Kovalens sugár: 82 pm C°
  • Atomsugár: 91 pm C°
  • Jell. oxidációs számok: 3
  • Hővezetőképesség: 27,4 W/mK
  • Elektromos vez. képesség: 1,0*10-4 /m Ω
  • Felezési idő: Stabil
  • Izotópok tömegszáma: 10.0129 I 11.00931
  • Izotópok gyakorisága: 10B - 19,78 I 11B - 80.22

Csoport

Félfémek

Halmazállapot

Szilárd

Kristályszerkezet

Romboéderes