Bárium
A bárium (nyelvújításkori magyar nevén sulyany[1]) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Neve a görög bárisz = nehéz[2] szóból származik. Az oxidját először barote-nak nevezte el Guyton de Morveau, később Antoine Lavoisier baryta-ra változtatta, majd végül maga a fém a bárium nevet kapta. Vegyjele Ba, rendszáma 56, atomtömege 137,34. A II.a főcsoportban a stabil alkáliföldfémek legnehezebbike.
Előfordulás & Élettani hatások
Föld - földkéreg A vízben, savakban oldható báriumvegyületek mérgezőek. A bárium-karbonátot patkányméregként használják. Az akut mérgezés tünetei: nagyfokú nyálfolyás, kólika, hasmenés, hányás, szívritmuszavarok és vázizombénulás. A halált légzésbénulás okozhatja.- Angol név: barium
- Vegyjel: BA
- Rendszám: 56
- Relatív atomtömeg: 137.34
- Sűrűség: 3,5 g/cm3
- Szín: Ezüstfehér
- Szag: Szagtalan
- Olvadáspont: 727 C°
- Forráspont: 1897 C°
- Fajhő: 205 J/kgK
- Elektronszerkezet: [Xe] 6s2
- Elektronpályák: 6
- Vegyértékelektronok: 56
- Oxidációs szám: 2
- Elektronegativitás: 0.9
- Ionizációs energia: 502 kJ/mol
- Van Der Waals sugár: -
- Kovalens sugár: 198 pm C°
- Atomsugár: 221 pm C°
- Jell. oxidációs számok: 2
- Hővezetőképesség: 18,4 W/mK
- Elektromos vez. képesség: -
- Felezési idő: 130Ba - Stabil I 132Ba - Stabil I 133Ba - 10,51 év I 134Ba - Stabil I 135Ba - Stabil I 136Ba - Stabil I 137Ba - Stabil I 138Ba - Stabil
- Izotópok tömegszáma: 129,9061 I 131,9057 I 133,9043 I 134,9056 I 135,9044 I 136,9056 I 137,905
- Izotópok gyakorisága: 130Ba - 0,101% I 132Ba - 0,097% I 133Ba - mest. I 134Ba - 2,42% I 135Ba - 6,59% I 136Ba - 7,81% I 137Ba - 11,32% I 138Ba - 71,66%