Bárium

A bárium (nyelvújításkori magyar nevén sulyany[1]) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Neve a görög bárisz = nehéz[2] szóból származik. Az oxidját először barote-nak nevezte el Guyton de Morveau, később Antoine Lavoisier baryta-ra változtatta, majd végül maga a fém a bárium nevet kapta. Vegyjele Ba, rendszáma 56, atomtömege 137,34. A II.a főcsoportban a stabil alkáliföldfémek legnehezebbike.

Előfordulás & Élettani hatások

Föld - földkéreg A vízben, savakban oldható báriumvegyületek mérgezőek. A bárium-karbonátot patkányméregként használják. Az akut mérgezés tünetei: nagyfokú nyálfolyás, kólika, hasmenés, hányás, szívritmuszavarok és vázizombénulás. A halált légzésbénulás okozhatja.
  • Angol név: barium
  • Vegyjel: BA
  • Rendszám: 56
  • Relatív atomtömeg: 137.34
  • Sűrűség: 3,5 g/cm3
  • Szín: Ezüstfehér
  • Szag: Szagtalan
  • Olvadáspont: 727 C°
  • Forráspont: 1897 C°
  • Fajhő: 205 J/kgK
  • Elektronszerkezet: [Xe] 6s2
  • Elektronpályák: 6
  • Vegyértékelektronok: 56
  • Oxidációs szám: 2
  • Elektronegativitás: 0.9
  • Ionizációs energia: 502 kJ/mol
  • Van Der Waals sugár: -
  • Kovalens sugár: 198 pm C°
  • Atomsugár: 221 pm C°
  • Jell. oxidációs számok: 2
  • Hővezetőképesség: 18,4 W/mK
  • Elektromos vez. képesség: -
  • Felezési idő: 130Ba - Stabil I 132Ba - Stabil I 133Ba - 10,51 év I 134Ba - Stabil I 135Ba - Stabil I 136Ba - Stabil I 137Ba - Stabil I 138Ba - Stabil
  • Izotópok tömegszáma: 129,9061 I 131,9057 I 133,9043 I 134,9056 I 135,9044 I 136,9056 I 137,905
  • Izotópok gyakorisága: 130Ba - 0,101% I 132Ba - 0,097% I 133Ba - mest. I 134Ba - 2,42% I 135Ba - 6,59% I 136Ba - 7,81% I 137Ba - 11,32% I 138Ba - 71,66%

Csoport

Alkáliföldfémek

Halmazállapot

Szilárd

Kristályszerkezet

Tércentrált köbös