Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII. csoportjába, a halogének közé tartozó kémiai elem. Vegyjele Br, rendszáma 35. Standard hőmérsékleten és nyomáson vöröses-barna színű, könnyen párolgó, maró, mérgező folyadék. Tulajdonságai átmenetet képeznek a klór és a jód tulajdonságai között. A brómot egymástól függetlenül két kémikus is izolálta: Carl Jacob Löwig 1825-ben és Antoine Jérôme Balard 1826-ban, nevét az ógörög βρῶμος (bromosz = bűz) szóból kapta, ami az erős kellemetlen szagára utal.
Előfordulás & Élettani hatások
Föld - tengerek Elemi bróm nagyon veszélyes méreg. Tüdővizenyőt, elemi és vegyületekben található bróm a férfiaknál impotenciát okoz. A gyógyszeriparban nyugtatóként használják a bróm vegyületeit.- Angol név: bromine
- Vegyjel: BR
- Rendszám: 35
- Relatív atomtömeg: 79.9
- Sűrűség: 3,12 g/cm3
- Szín: Gáz, folyadék: vörösbarna Szilárd: fémesen csillog
- Szag: Maró, klórhoz hasonló
- Olvadáspont: -7 C°
- Forráspont: 58 C°
- Fajhő: 647,3 J/kgK
- Elektronszerkezet: [Ar] 3d10 5s2 4p5
- Elektronpályák: 3
- Vegyértékelektronok: 35
- Oxidációs szám: ± 1,5
- Elektronegativitás: 2.8
- Ionizációs energia: 1139 kJ/mol
- Van Der Waals sugár: 185 pm
- Kovalens sugár: 114 pm C°
- Atomsugár: 114 pm C°
- Jell. oxidációs számok: ± 1,5
- Hővezetőképesség: 0,122 W/mK
- Elektromos vez. képesség: -
- Felezési idő: 79Br - Stabil I 81Br - Stabil
- Izotópok tömegszáma: 78,9183 I 80,9263
- Izotópok gyakorisága: 79Br - 50,54% I 81Br - 49,46%