Diszprózium
A természetben szabad állapotban nem található meg, de előfordul különböző ásványokban, például a xenotimban. A diszpróziumot elsőként Paul Émile Lecoq de Boisbaudran azonosította 1886-ban, de nem izolálták az ioncserélő módszerek 1950-es években bekövetkezett fejlődéséig. Jó neutronelnyelő hatáskeresztmetszete miatt atomerőművek szabályozórúdjainak készítésére alkalmazzák. Nagy mágneses szuszceptibilitása miatt mágneseződés hatására adattároló eszközök készítésére és a Terfenol-D összetevőjeként használják. A vízben oldódó diszpróziumsók enyhén mérgezőek, a vízben oldhatatlanokat nem tekintik mérgezőnek.
Előfordulás & Élettani hatások
Föld - ásványok, földkéreg Vízben oldódó diszpróziumsók mérgezőek.- Angol név: dysprosium
- Vegyjel: DY
- Rendszám: 66
- Relatív atomtömeg: 162.50
- Sűrűség: 8,54 g/cm3
- Szín: Ezüstfehér
- Szag: Szagtalan
- Olvadáspont: 1407 C°
- Forráspont: 2567 C°
- Fajhő: 167 J/kgK
- Elektronszerkezet: [Xe] 4f10 5d0 6s2
- Elektronpályák: 6
- Vegyértékelektronok: 66
- Oxidációs szám: 3
- Elektronegativitás: 1.22
- Ionizációs energia: 573 kJ/mol
- Van Der Waals sugár: -
- Kovalens sugár: 159 pm C°
- Atomsugár: 185 pm C°
- Jell. oxidációs számok: 3
- Hővezetőképesség: 10,7 W/mK
- Elektromos vez. képesség: -
- Felezési idő: 154Dy - 3*106 év I 156Dy - Stabil I 158Dy - Stabil I 160Dy - Stabil I 161Dy - Stabil I 162Dy - Stabil I 163Dy - Stabil I 164Dy - Stabil
- Izotópok tömegszáma: 155,9238 I 157,924 I 159,9248 I 160,9266 I 161,9265 I 162,9284 I 163,9288
- Izotópok gyakorisága: 154Dy - mest. I 156Dy - 0,052% I 158Dy - 0,09% I 160Dy - 2,29% I 161Dy - 18,88% I 162Dy - 25,53% I 163Dy - 24,97% I 164Dy - 28,18%