Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. Vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogénVegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, atomtömege 1,00784–1,00811 u, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a világegyetem barion-tömegének mintegy 75%-a. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át - atommagfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb égitestek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes légkörében huzamosan megtartani.
Előfordulás & Élettani hatások
10 Magas koncentráció belégzésekor oxigén-hiány, fejfájás, fülcsengés, szédülés, álmosság, eszméletvesztés, hányinger és hányás alakulhat ki. Bizonyos körülmények között halált is okozhat.- Angol név: hydrogen
- Vegyjel: H
- Rendszám: 1
- Relatív atomtömeg: 1.007825
- Sűrűség: 0,0899 kg/
- Szín: Színtelen
- Szag: Szagtalan
- Olvadáspont: -259 C°
- Forráspont: -252 C°
- Fajhő: 14300 J/kgK
- Elektronszerkezet: 1s1
- Elektronpályák: 1
- Vegyértékelektronok: 1
- Oxidációs szám: 1,-1
- Elektronegativitás: 2.1
- Ionizációs energia: 1312 kJ/mol
- Van Der Waals sugár: 120 pm
- Kovalens sugár: 32 pm C°
- Atomsugár: 46 pm C°
- Jell. oxidációs számok: 1,-1
- Hővezetőképesség: 180,5 W/mK
- Elektromos vez. képesség: -
- Felezési idő: 3H - 12,32 év
- Izotópok tömegszáma: 1.007825 I 2.014
- Izotópok gyakorisága: 3 természetes izotóp | 1H - 99,98% | 2H - 0,015 % | 3H - nyomokban