Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I, a rendszáma 53. Neve a görög ιώδης-ből (jodész) ered,[1] ami ibolyaszínűt jelent. Nyelvújításkori magyar nevei: iblany, ibolyó.
Előfordulás & Élettani hatások
Föld - tengerek és ott élő szervezetek, gyógyvizek A jód fontos nyomelem az emberi szervezet működésében. Jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban, ebből 90% tiroxin, amely az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. A napi szükséglet felnőttkorban 0,15 milligramm. Az elemi jód m- Angol név: iodine
- Vegyjel: I
- Rendszám: 53
- Relatív atomtömeg: 126.90
- Sűrűség: 4,94 g/cm3
- Szín: Sötétszürke-ibolya, csillogó
- Szag: Gőze irritáló szagú
- Olvadáspont: 113 C°
- Forráspont: 184 C°
- Fajhő: 429 J/kgK
- Elektronszerkezet: [Kr] 4d10 5s2 5p5
- Elektronpályák: 3
- Vegyértékelektronok: 53
- Oxidációs szám: ±1,3,5,7
- Elektronegativitás: 2.5
- Ionizációs energia: 1008 kJ/mol
- Van Der Waals sugár: 198 pm
- Kovalens sugár: 133 pm C°
- Atomsugár: 133 pm C°
- Jell. oxidációs számok: ±1,3,5,7
- Hővezetőképesség: 0,449 W/mK
- Elektromos vez. képesség: -
- Felezési idő: 127I -Stabil I 129I - 1,5*107 év I 131I - 8,0207 nap
- Izotópok tömegszáma: 129.9004
- Izotópok gyakorisága: 127I -100% I 129I - mest. I 131I - mest.