Radon

A radon a periódusos rendszer 86. eleme (vegyjele: Rn). Színtelen, szagtalan és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz; az egyik legnehezebb gáz. A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is: a szabad levegőn mért radon aktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m³, a lakóhelyiségekben mért radon-koncentráció világátlaga 50 Bq/m³.

Előfordulás & Élettani hatások

Föld - kőzetek, talajok A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszol részecskéken, majd a tüdő falán. Gyógyászatban radioterápiára haszn
  • Angol név: radon
  • Vegyjel: RN
  • Rendszám: 86
  • Relatív atomtömeg: 222
  • Sűrűség: 9,07 g/dm3
  • Szín: Színtelen
  • Szag: Szagtalan
  • Olvadáspont: -71 C°
  • Forráspont: -61 C°
  • Fajhő: 93,65 j/kgK
  • Elektronszerkezet: [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p6
  • Elektronpályák: 6
  • Vegyértékelektronok: 86
  • Oxidációs szám: -
  • Elektronegativitás: 2.2
  • Ionizációs energia: 1037 kJ/mol
  • Van Der Waals sugár: -
  • Kovalens sugár: 145 pm C°
  • Atomsugár: 120 pm C°
  • Jell. oxidációs számok: -
  • Hővezetőképesség: 3,61 mW/mK
  • Elektromos vez. képesség: -
  • Felezési idő: 211Rn - 14,6 óra I 222Rn - 3,824 nap
  • Izotópok tömegszáma: -
  • Izotópok gyakorisága: 211Rn - mest. I 222Rn - 100%

Csoport

Nemesgázok

Halmazállapot

Gáz

Kristályszerkezet

Lapcentrált köbös