Hélium

A hélium vegyjele He, rendszáma 2. Színtelen és szagtalan, továbbá, lévén nemesgáz, kémiailag közömbös. Minden elem közül a hélium forráspontja a legalacsonyabb. A hidrogén után a második leggyakoribb elem a világegyetemben, de a Föld légkörében csak nyomokban fordul elő (kb. 0,0005%[1]). Gazdaságosan a földgázból vonható ki. Felhasználják léggömbök és léghajók töltőanyagaként és cseppfolyós állapotában hűtőanyagként, például szupravezető mágnesekben. Nevét a Nap görög nevéről (Héliosz, gö. Ἥλιος) kapta, mivel először a Nap színképének vizsgálatával mutatták ki — ekképpen ez az egyetlen olyan elem, amelyet először nem a Földön találtak meg.